Tananyagbázisok, adatbázisok értékelése
Amikor a válasz megfogalmazásába kezdtem, nyomban egy akadályt fedeztem fel, mégpedig azt, hogy tulajdonképpen a 7 felsorolt adatbázis közül csak 3 a tanuláshoz alkalmazható, azaz tananyagot tartalmazó adatbázis. A többi adatbázis ugyan, de óriási átalakítást kell végezni (ha egyáltalán ez lehetséges) bennük, hogy alkalmassá tegyük oktatási célra, mert egyégként maximum szemléltetésre alkalmazhatjuk őket. Tehát mondhatjuk azt, hogy inkább web 2.0-ás eszközök és nem tananyag adatbázisok.
A Magyar Elektronikus Könyvtár, a Sulinet Digitális Adatbázis és a Mindentudás Egyeteme előadások adatbázisokat (mondhatom) működésük kezdete óta ismerem, elég gyakran hasznosítom is a bennük levő anyagokat.
Az MTA könyvtárának repozitóriumát ezen a webcímen még soha nem használtam, ugyanakkor az itt levő könyvek között már más úton elérve kerestem.
A REALIKA számomra azért ismeretlen, mert a biológia-fizika-kémia-matematika, azaz a természettudományhoz tartozó tárgyak digitális foglalkozásgyűjteménye, s bölcsészként ezek nem tartoznak a területemhez. Ugyanakkor jó volt megismernem, hiszen jó ötleteket lehet belőle meríteni, hiszen nyelvészetet és irodalmat is lehet hasonlóan feldolgozni.
Szintén nem használtam még a Nemzeti Audivizuális Archivumot, a Nemzeti Digitális Adattárat és a Celebratet sem. Ez utóbbiba nagyon valószínű, hogy csak akkor teszek fel az anyagaim közül, ha heves angoltanulásba kezdek és annak már lesz látványos eredménye is.
Mivel a kutatási területeim, az oktatott tárgyaim egyike sem kapcsolódik azokhoz, amelyeket ismeretlennek jelöltem, a továbbiakban is csak azért lesz érdemes ezekben tájékozódnom, hogy ötleteket merítsek a saját digitális anyag készítéséhez vagy pedig érintőleges szemléltetésként felhasználom őket. Úgy vélem, hogy sem eredeti, sem átdolgozott állapotban sem tudom hasznosítani az itt találtakat.
Mivel az eddigi digitális "termékeim" többsége többsége tudományos kutatás eredménye előadás, illetve tanulmány formájában (ezeken kívül még néhány általam szerkesztett kötetről van szó), ezeket leginkább a http://mek.oszk.hu oldalon látnám a legszívesebben.
Persze, vannak olyan ppt-im és a Tenegenben létrehozott egyéb anyagaim, amelyeket a http://sdt.sulinet.hu oldalra is szívesen feltennék.
Értékelésre a Mindentudás Egyeteme előadások adatbázist választottam. Az előadók neve szerint, tudományterületek szerint és az előadások időpontja szerint is lehet keresni benne, azaz, aki célirányosan veszi igénybe, az nagyon könnyen tud találatot elérni. Aki viszont csak idetéved, az hosszabb időt kell hogy rááldozzon, míg alaposan tájékozódni tud benne.
A Bölcsészettudományok területen tájékozódva nem találtam benne CC licence alatt publikált forrást.
Egy nyelvtudományi előadás anyagát megvizsgálva az adatbázis legjobb részének a Linkajánlót találom, mert magyar és angol nyelvű további találatokhoz jutunk. A Publikációk és az Olvassa el! link szöveges dokumentum, az első szakirodalom stb. felsorolása, a másik pedig az előadás anyaga. Ez utóbbi használhatóbb, értékesebb amiatt, hogy "letöltés után" (ez ügyesség kérdése) változtatható, terjeszthető stb., azaz saját pedagógiai, oktatási célra alkalmassá tehető. Egyszerű alkalmazhatóságot biztosít, hogy van az oldalon nyomtatható verzió, amelyet változtatás nélkül a hallgatóink kezébe adhatunk. A Nézze meg! lehetőséget ad az előadás megtekintésére - ezt szintén jónak értékelem, márcsak azért is, mert az előadók, előadások a tudományterület kiváló szakemberei, akiknek a munkásságát, személyét (előbbin keresztül) ismerik a hallgatók, s motiválásra, érdeklődés fenntartására,a téma más stílusban stb. bemutatására jól alkalmazható. A Teszt kitöltése után a hallgató értékeltetheti is a megoldását (ez kiváló!!!!) - ezért célszerű az adatbázis használatát informatikateremben lebonyolítani, hiszen ha nagy plénum előtt alkalmazzuk, akkor a teszt megíratására, tehát ellenőrzésre nincs lehetőség.
A copyleft licencek lehetővé teszik, hogy a tananyagelemeinket, egyéb munkáink, kutatásaink eredményeit megosszuk a szakma- és tudományterületbeliekkel. Örvendetes, hogy egyre szaporodik pl. a tudományos szakirodalom az interneten - viszont még mindig kevés annak a mennyisége, amely nem írásvédett (azaz nem lehet kimásolni). Ezért kívánatos lenne, hogy mindenki - aki szeretné megosztani az eredményeit úgy, hogy rá hivatkozzanak azoknak a felhasználói, megtanulja, hogyan kell megszabnia, hogyan használhatják fel mások. Ha ez nagy méreteket öltene, akkor látok esélyt rá, hogy széles körben elterjedjen.
A saját intézményemben van tananyagraktár, amely azonban nem az egész intézmény közös adattára, hanem egy-egy tanár tára, amelyet megoszt a diákokkal (még ez is korlátozott, hiszen egy-egy évfolyam és osztály nem látja a másikét). A szűk változatot a diákok kedvelik és igénylik, úgy gondolom, hogy tudományterületenkénti közös adatbázisok használatára is lenne igény.
Metaadatok vagy címkézés közül az utóbbi kedvez szerintem inkább a széles körű felhasználásnak, mert a "keresgélők" is könnyen ráakadnak, a metaadatok viszont inkább a "hozzáértők" találatainak számát növelik. Én a címkézésre szavazok.
A könyvjelzőkbe tettem a kiválasztott online adatbázist: Mindentudás Egyeteme címmel:
http://www.mindentudas.hu/nadasdy/index.html
Amikor a válasz megfogalmazásába kezdtem, nyomban egy akadályt fedeztem fel, mégpedig azt, hogy tulajdonképpen a 7 felsorolt adatbázis közül csak 3 a tanuláshoz alkalmazható, azaz tananyagot tartalmazó adatbázis. A többi adatbázis ugyan, de óriási átalakítást kell végezni (ha egyáltalán ez lehetséges) bennük, hogy alkalmassá tegyük oktatási célra, mert egyégként maximum szemléltetésre alkalmazhatjuk őket. Tehát mondhatjuk azt, hogy inkább web 2.0-ás eszközök és nem tananyag adatbázisok.
A Magyar Elektronikus Könyvtár, a Sulinet Digitális Adatbázis és a Mindentudás Egyeteme előadások adatbázisokat (mondhatom) működésük kezdete óta ismerem, elég gyakran hasznosítom is a bennük levő anyagokat.
Az MTA könyvtárának repozitóriumát ezen a webcímen még soha nem használtam, ugyanakkor az itt levő könyvek között már más úton elérve kerestem.
A REALIKA számomra azért ismeretlen, mert a biológia-fizika-kémia-matematika, azaz a természettudományhoz tartozó tárgyak digitális foglalkozásgyűjteménye, s bölcsészként ezek nem tartoznak a területemhez. Ugyanakkor jó volt megismernem, hiszen jó ötleteket lehet belőle meríteni, hiszen nyelvészetet és irodalmat is lehet hasonlóan feldolgozni.
Szintén nem használtam még a Nemzeti Audivizuális Archivumot, a Nemzeti Digitális Adattárat és a Celebratet sem. Ez utóbbiba nagyon valószínű, hogy csak akkor teszek fel az anyagaim közül, ha heves angoltanulásba kezdek és annak már lesz látványos eredménye is.
Mivel a kutatási területeim, az oktatott tárgyaim egyike sem kapcsolódik azokhoz, amelyeket ismeretlennek jelöltem, a továbbiakban is csak azért lesz érdemes ezekben tájékozódnom, hogy ötleteket merítsek a saját digitális anyag készítéséhez vagy pedig érintőleges szemléltetésként felhasználom őket. Úgy vélem, hogy sem eredeti, sem átdolgozott állapotban sem tudom hasznosítani az itt találtakat.
Mivel az eddigi digitális "termékeim" többsége többsége tudományos kutatás eredménye előadás, illetve tanulmány formájában (ezeken kívül még néhány általam szerkesztett kötetről van szó), ezeket leginkább a http://mek.oszk.hu oldalon látnám a legszívesebben.
Persze, vannak olyan ppt-im és a Tenegenben létrehozott egyéb anyagaim, amelyeket a http://sdt.sulinet.hu oldalra is szívesen feltennék.
Értékelésre a Mindentudás Egyeteme előadások adatbázist választottam. Az előadók neve szerint, tudományterületek szerint és az előadások időpontja szerint is lehet keresni benne, azaz, aki célirányosan veszi igénybe, az nagyon könnyen tud találatot elérni. Aki viszont csak idetéved, az hosszabb időt kell hogy rááldozzon, míg alaposan tájékozódni tud benne.
A Bölcsészettudományok területen tájékozódva nem találtam benne CC licence alatt publikált forrást.
Egy nyelvtudományi előadás anyagát megvizsgálva az adatbázis legjobb részének a Linkajánlót találom, mert magyar és angol nyelvű további találatokhoz jutunk. A Publikációk és az Olvassa el! link szöveges dokumentum, az első szakirodalom stb. felsorolása, a másik pedig az előadás anyaga. Ez utóbbi használhatóbb, értékesebb amiatt, hogy "letöltés után" (ez ügyesség kérdése) változtatható, terjeszthető stb., azaz saját pedagógiai, oktatási célra alkalmassá tehető. Egyszerű alkalmazhatóságot biztosít, hogy van az oldalon nyomtatható verzió, amelyet változtatás nélkül a hallgatóink kezébe adhatunk. A Nézze meg! lehetőséget ad az előadás megtekintésére - ezt szintén jónak értékelem, márcsak azért is, mert az előadók, előadások a tudományterület kiváló szakemberei, akiknek a munkásságát, személyét (előbbin keresztül) ismerik a hallgatók, s motiválásra, érdeklődés fenntartására,a téma más stílusban stb. bemutatására jól alkalmazható. A Teszt kitöltése után a hallgató értékeltetheti is a megoldását (ez kiváló!!!!) - ezért célszerű az adatbázis használatát informatikateremben lebonyolítani, hiszen ha nagy plénum előtt alkalmazzuk, akkor a teszt megíratására, tehát ellenőrzésre nincs lehetőség.
A copyleft licencek lehetővé teszik, hogy a tananyagelemeinket, egyéb munkáink, kutatásaink eredményeit megosszuk a szakma- és tudományterületbeliekkel. Örvendetes, hogy egyre szaporodik pl. a tudományos szakirodalom az interneten - viszont még mindig kevés annak a mennyisége, amely nem írásvédett (azaz nem lehet kimásolni). Ezért kívánatos lenne, hogy mindenki - aki szeretné megosztani az eredményeit úgy, hogy rá hivatkozzanak azoknak a felhasználói, megtanulja, hogyan kell megszabnia, hogyan használhatják fel mások. Ha ez nagy méreteket öltene, akkor látok esélyt rá, hogy széles körben elterjedjen.
A saját intézményemben van tananyagraktár, amely azonban nem az egész intézmény közös adattára, hanem egy-egy tanár tára, amelyet megoszt a diákokkal (még ez is korlátozott, hiszen egy-egy évfolyam és osztály nem látja a másikét). A szűk változatot a diákok kedvelik és igénylik, úgy gondolom, hogy tudományterületenkénti közös adatbázisok használatára is lenne igény.
Metaadatok vagy címkézés közül az utóbbi kedvez szerintem inkább a széles körű felhasználásnak, mert a "keresgélők" is könnyen ráakadnak, a metaadatok viszont inkább a "hozzáértők" találatainak számát növelik. Én a címkézésre szavazok.
A könyvjelzőkbe tettem a kiválasztott online adatbázist: Mindentudás Egyeteme címmel:
http://www.mindentudas.hu/nadasdy/index.html
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése